A népi kalendárium szerint szilveszter és az új év első napja szorosan összefügg, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Úgy tarják, e két napnak döntő szerepe van abban, milyen lesz a következő évünk. A szokások, babonák a család, a gazdaság, a háztartás körül forognak. A szilveszter éjféli zajkeltésnek (kongózásnak, pergőzésnek) több célja is van: egyrészt elűzi a rossz szellemeket, másrészt felébreszti az embereket, hogy az új évben szorgalmasan dolgozzanak, harmadrészt a jószágot is felveri, és arra készteti, hogy a másik oldalára forduljon, ami biztosítja az állatok jó egészségét és a bő szaporulatot.
 Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Különösen fontos szerepet kapnak az e naphoz kötődő zajkeltő szokások melyek célja az ártó, rontó erők távol tartása a háztól. Eszközei igen változatosak, karikás ostor, duda, csengő, kolomp. Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Erdélyben szokás az óév kiharangozása, és az új esztendő énekkel köszöntése. Ezeknek a zajos mulatozásoknak a városi megfelelői a szilveszteri trombitálás és sajnos a petárdadobálás is.
 Az év utolsó, és a következő év első napján csupa jó dologgal kell körbevenni magunkat, mert ami ekkor történik, az lesz egész évben. Kerülni kell a veszekedést, tilos mosni, teregetni, takarítani, varrni, mert ez szerencsétlenséget hoz a házra, viszont lefeküdni se nagyon szabad, mert akkor egész évben az ágyat nyomjuk. Az egészség megóvása érdekében szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, sőt, a hatást fokozandó, egyes vidékeken még piros almát is tettek a mosdóvízbe. Tilos kölcsönkérni vagy –adni, mert akkor egész évben csak kimegy minden a házból. A közismert étkezési szokások is a szerencse, gazdagság körül forognak: a napot lencsével kell kezdeni, hogy sok pénzünk legyen, a mákot viszont kerülni kell, mert az bolhát hoz a házba. Disznóhúst (annak is fülét, farkát, csülkét) kell enni, mert a disznó előtúrja a szerencsét, míg a szárnyas kikaparja vagy elrepíti. A hallal általában elúszik a szerencse, kivéve a folyók mentén élőknél, mert ott „ahány pikkely, annyi pénz”. A gazdagságot sokféle rétes nyújtásával is lehet fokozni.
 A január 1-i évkezdés a Gergely-féle naptárreform után vált általánossá. Az új év első napjához számos hiedelem, babona kötődik, mert ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így pédául semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor. Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet, egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe. Bizonyos táplálkozási tilamak is kapcsolódnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsét, ellenben ajánlatos volt a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét. A szemes terményeket is ajánlatos enni- babot, lencsét -, mert akkor sok pénzük lesz a háziaknak. Sok vidéken rétest sütöttek szintén az analógia jegyében (hosszúra nyúlik az élet, mint a rétestészta. ) Szép hagyomány újév napján, hogy fiúgyerekek és legények házról-házra járva verses jókívánságokat mondanak a háziaknak, akik cserébe megvendégelik őket. Egyes falvakban az újévköszöntők a portákon gabonamagvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen. Ezeket a magokat aztán a tyúkoknak adták a háziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak, ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél. Az sem mindegy, Újév napján ki az első látogató: a férfi szerencsét, a nő szerencsétlenséget hoz. A biztonság kedvéért így a nőknek aznap tilos elhagyni a házat.
András és Luca napja után a lányoknak még az év első napján van lehetőségük kideríteni, férjhez mennek-e hamarosan, és ha igen, kihez. Egyes helyeken a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, és akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy. (Kérdés persze, hogyan ellenőrzik, hogy tényleg a kutya vitte-e el?!) A konkrét férj kiderítésének egyik módszere most is a férfineveket rejtő gombócok főzése. A másik: amilyen nevű férfit meglát a lány újév reggelén, úgy fogják hívni a férjét.
Van dolgunk e két napban elég! Legyen nagyon boldog, szerencsés az új esztendő!