A n�pi kalend�rium szerint szilveszter �s az �j �v els� napja szorosan �sszef�gg, ez�rt a k�t nap szok�sai, hiedelmei gyakran azonosak. �gy tarj�k, e k�t napnak d�nt� szerepe van abban, milyen lesz a k�vetkez� �v�nk. A szok�sok, babon�k a csal�d, a gazdas�g, a h�ztart�s k�r�l forognak. A szilveszter �jf�li zajkelt�snek (kong�z�snak, perg�z�snek) t�bb c�lja is van: egyr�szt el�zi a rossz szellemeket, m�sr�szt fel�breszti az embereket, hogy az �j �vben szorgalmasan dolgozzanak, harmadr�szt a j�sz�got is felveri, �s arra k�szteti, hogy a m�sik oldal�ra forduljon, ami biztos�tja az �llatok j� eg�szs�g�t �s a b� szaporulatot.
 Szent Szilveszter p�pa (IV. sz�zad) �nnepe, gyakorlatilag az �j�v vig�li�ja (el�est�je). A szilveszteri szok�sok k�z�s c�lja, a k�vetkez� esztend�re eg�szs�get, b�s�get, szerencs�t, boldogs�got var�zsolni. K�l�n�sen fontos szerepet kapnak az e naphoz k�t�d� zajkelt� szok�sok melyek c�lja az �rt�, ront� er�k t�vol tart�sa a h�zt�l. Eszk�zei igen v�ltozatosak, karik�s ostor, duda, cseng�, kolomp. Ismert szok�s volt vid�ken a ny�jford�t�s is, a c�l az volt, hogy az �llatok fel�bredjenek �s a m�sik oldalukra fek�djenek, �gy gondolt�k szaporas�gukat biztos�tani. Erd�lyben szok�s az ��v kiharangoz�sa, �s az �j esztend� �nekkel k�sz�nt�se. Ezeknek a zajos mulatoz�soknak a v�rosi megfelel�i a szilveszteri trombit�l�s �s sajnos a pet�rdadob�l�s is.
 Az �v utols�, �s a k�vetkez� �v els� napj�n csupa j� dologgal kell k�rbevenni magunkat, mert ami ekkor t�rt�nik, az lesz eg�sz �vben. Ker�lni kell a veszeked�st, tilos mosni, teregetni, takar�tani, varrni, mert ez szerencs�tlens�get hoz a h�zra, viszont lefek�dni se nagyon szabad, mert akkor eg�sz �vben az �gyat nyomjuk. Az eg�szs�g meg�v�sa �rdek�ben szok�s volt kora reggel friss v�zben mosakodni, s�t, a hat�st fokozand�, egyes vid�keken m�g piros alm�t is tettek a mosd�v�zbe. Tilos k�lcs�nk�rni vagy –adni, mert akkor eg�sz �vben csak kimegy minden a h�zb�l. A k�zismert �tkez�si szok�sok is a szerencse, gazdags�g k�r�l forognak: a napot lencs�vel kell kezdeni, hogy sok p�nz�nk legyen, a m�kot viszont ker�lni kell, mert az bolh�t hoz a h�zba. Diszn�h�st (annak is f�l�t, fark�t, cs�lk�t) kell enni, mert a diszn� el�t�rja a szerencs�t, m�g a sz�rnyas kikaparja vagy elrep�ti. A hallal �ltal�ban el�szik a szerencse, kiv�ve a foly�k ment�n �l�kn�l, mert ott „ah�ny pikkely, annyi p�nz”. A gazdags�got sokf�le r�tes ny�jt�s�val is lehet fokozni.
 A janu�r 1-i �vkezd�s a Gergely-f�le napt�rreform ut�n v�lt �ltal�noss�. Az �j �v els� napj�hoz sz�mos hiedelem, babona k�t�dik, mert ennek a napnak a lefoly�s�b�l k�vetkeztettek az eg�sz �vre. �gy p�d�ul semmit sem szabad ezen a napon kiadni a h�zb�l, mert akkor eg�sz �vben minden kimegy onnan. Igyekeztek tart�zkodni a veszeked�st�l, h�zi visz�lykod�st�l. N�i munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az �llatokat sem fogt�k be �j�vkor. Azt tartott�k, ha �j�v napja reggel�n az els� l�togat� f�rfi, az szerencs�t hoz, ha n�, az szerencs�tlens�get. Szok�s volt kora reggel friss v�zben mosakodni, hogy eg�szs�gesek maradjanak. Aki reggel a k�tr�l els�nek mert vizet, �gy mondt�k, elvitte az aranyvizet, eg�sz �vben szerencs�s lesz. Egyes vid�keken a mosd�v�zbe egy piros alm�t is tettek, ami szint�n az eg�szs�g jelk�pe. Bizonyos t�pl�lkoz�si tilamak is kapcsol�dnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a ty�k elkaparja a szerencs�t, ellenben aj�nlatos volt a malach�s fogyaszt�sa, mert az kit�rja a szerencs�t. A szemes term�nyeket is aj�nlatos enni- babot, lencs�t -, mert akkor sok p�nz�k lesz a h�ziaknak. Sok vid�ken r�test s�t�ttek szint�n az anal�gia jegy�ben (hossz�ra ny�lik az �let, mint a r�test�szta. ) Sz�p hagyom�ny �j�v napj�n, hogy fi�gyerekek �s leg�nyek h�zr�l-h�zra j�rva verses j�k�v�ns�gokat mondanak a h�ziaknak, akik cser�be megvend�gelik �ket. Egyes falvakban az �j�vk�sz�nt�k a port�kon gabonamagvakat sz�rnak sz�t, hogy b� term�s legyen. Ezeket a magokat azt�n a ty�koknak adt�k a h�ziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali id�j�r�sb�l az eg�sz �vre j�soltak, ha sz�p id� volt, mez�gazdas�gi szempontb�l j� lesz az esztend�, ha csillagos az �g, r�vid lesz a t�l. Az sem mindegy, �j�v napj�n ki az els� l�togat�: a f�rfi szerencs�t, a n� szerencs�tlens�get hoz. A biztons�g kedv��rt �gy a n�knek aznap tilos elhagyni a h�zat.
Andr�s �s Luca napja ut�n a l�nyoknak m�g az �v els� napj�n van lehet�s�g�k kider�teni, f�rjhez mennek-e hamarosan, �s ha igen, kihez. Egyes helyeken a kocsonya elfogyaszt�sa ut�n a l�nyok mindegyike kiv�laszt egy csontot, kiteszi az udvarra, �s aki�t a kutya elviszi az �jszaka, az m�g abban az esztend�ben f�rjhez megy. (K�rd�s persze, hogyan ellen�rzik, hogy t�nyleg a kutya vitte-e el?!) A konkr�t f�rj kider�t�s�nek egyik m�dszere most is a f�rfineveket rejt� gomb�cok f�z�se. A m�sik: amilyen nev� f�rfit megl�t a l�ny �j�v reggel�n, �gy fogj�k h�vni a f�rj�t.
Van dolgunk e k�t napban el�g! Legyen nagyon boldog, szerencs�s az �j esztend�!