Gyere ide, Mikul�s! Minden gyermek t�ged v�r. Minden h�zba bekopogt�l? Ott m�g egy h�z v�r re�d. A k�m�nybe hogyan f�rsz be? V�laszolj a k�rd�semre! Ruh�d piszkos soha sem lesz ha lecs�szol a gyerekekhez? H�t ez a csomag ki� lesz? Rem�lem, engem sem felejtesz. Mikor j�ssz hozz�m, Mikul�s? Hidd el, nagyon v�rok r�d! T�li este, holdas este, halkan hull a h�. T�li este, holdas este, siklik egy sz�nk�. Itt egy ablak, ott egy ablak, halkan kiny�lik. Kis cip�be, nagy cip�be, aj�nd�k hullik. M�snap a sok gyermek arca csupa ragyog�. V�gan mondj�k: "Itt j�rt a j� �reg T�lap�!" �jra tal�lkozni �, te kedves Mikul�s, �gy szeret�nk T�ged! Mindig mikor j�n a t�l v�rva v�runk t�ged. T�len mindig hideg van, de �n azt nem b�nom, hiszen mindig ekkor van Mikul�s �s Kar�csony! �nnepelj vel�nk

T�li est�n sz�nk� siklik Hull a h�, hull a h�. T�li feh�r �gbolt alatt Sz�ll a sz�, sz�ll a sz�. Hov� sietsz olyan nagyon T�lap�! T�lap�! Sietek a gyerekekhez Hej hah�, hej hah�. Idej�n kell meg�rkeznem �gy val�, �gy val�. Csakhogy v�gre itt vagy �jra Jaj de j�! Jaj de j�!

� Mikul�s b�csi, isten hozott n�lunk, Csakhogy itt vagy v�gre, olyan nagyon v�rtunk. Sokfel� j�rhatt�l, ugye elf�radt�l, mire a zs�koddal hozz�nk eljutott�l. Foglalj helyet, k�r�nk, itt ezen a sz�ken, melegedj meg itt a k�lyha k�zel�ben. Teli nagy zs�kodat �r�tsed ki k�rlek, hisz leroskad t�le f�radt, �reg t�rded. Ami benne rejlik, j� helyre ker�lhet, t�le gyermekeid j� kedvre der�lnek. Cukrot, di�t, alm�t sz�pen elosztan�nk, J�s�gos sz�vedet �rvendve �ldan�nk. Kedves j� Mikul�s, megk�sz�nj�k n�ked, hogy elj�tt�l hozz�nk, kik �gy v�rtunk t�ged. Aj�nd�kaid�rt mit adjunk cser�be? Szeret� sz�v�nket oda adjuk �rte. Szent Mikl�s p�sp�k j�s�godat �ldjuk, K�sz�ntsed nev�nkben J�zust, a kir�lyunk!

�n vagyok �m ritka ember! J�v�k, ha itt a december. Ki vagyok? – hisz j�l tudj�tok! Mikul�s n�z itt most r�tok. Aki j� lesz, gyerekek, Ahhoz mindj�rt elmegyek! Viszek neki mogyor�t, Friss f�g�b�l k�stol�t, Husz�rcs�k�t, falovat, K�pesk�nyvet, j�t, sokat. De ez csak a j�knak j�r, A rosszakra virg�cs v�r. Cs�p�s virg�cs, nyakleves, Berci, Laci, ne nevess! Majd est�re megl�tom, Kinek nyissam a zs�kom? Majd est�re megl�tom, Hol hagyjam a virg�csom!Mi is van ma? �r�m�nnep! Megj�tt a T�lap�!… A cip�kben – Ugyan n�zd csak!- Mindenf�le j�! Cukorka �s csokol�d�, f�ge, datolya. �, hogy ragyog a sok gyerek boldog mosolya. Ett�l m�g jobban kedvre der�l a j� t�lap� S nagy pelyhekben hullani kezd Hujjah�! – a h�. A vil�gra puha, feh�r takar� ter�l, S lejt�s �ton domboldalon Sz�z kis sz�n rep�l!

A rossz gyerek.
Ha �n egyszer j� gyerek lehetn�k… Mikul�s is gondolna re�m. Folyton csak a v�llam veregetn�k. B�szke volna az �desany�m. Nem tudom, hogy j� hogyan lehetn�k B�rmit teszek, az nem j� sosem. Nem tudom, hogy ez meddig mehet m�g! Elpusk�ztam �n az �letem! Ha mosolygok – ravasz kicsi k�lke! Ha nevetek – mit vigyorogsz folyton? Poh�r t�rik – sz�nd�kosan tette… B�g a Peti – biztosan �n fojtom! J�l felelek – az sem igaz�n j� „Be sem �rom, majd legk�zelebb.” Ferde szemmel n�z r�m a tan�rom, S hi�ba a j� igyekezet. Van valami kulcsa az eg�sznek. Nem adom fel, m�g r� nem j�v�k! Egyszer m�gis j� gyermeknek n�znek! Ha el�bb nem, mire feln�v�k! De ha egyszer – Mikul�s lehetn�k… A megold�s csakis ez lehet! Az ablakba nagy csokikat tenn�k, S �r�ln�k, hogy mindenki szeret. Mert ha egyszer Mikul�s lehetn�k, Tudn�m azt, hogy nincs is rossz gyerek! S puttonyomban a legszebb aj�nd�k Nem lehet m�s, csak a szeretet!

Szent Mikl�s a gyermekek �s di�kok v�d�szentje. Szent Mikl�s t�rt�nete �s hagyom�nya a Legenda aurea nev� k�z�pkori gy�jtem�nyben maradt fenn, mely magyarul Arany legend�t jelent, �s a 13. sz�zad v�g�n (1266 k�r�l) Jacopo da Voragine it�liai p�sp�k �ltal �ssze�ll�tott legendagy�jtem�nynek r�sze. A legend�k szerint Szent Mikl�s Krisztus ut�n 245-ben Kis-�zsi�ban, Patara v�ros�ban sz�letett, egy gazdag csal�d gyermekek�nt. Alig kezdte el iskol�it, mikor Patara v�ros�ban nagy j�rv�ny t�rt ki, �s mint kisgyermek, �rvas�gra jutott. Ez�rt a sz�leit�l �r�k�lt hatalmas vagyon�val �rsek Nagyb�tyj�hoz, Patara v�ros kolostor�ba k�lt�z�tt. Fel�gyelete mellett nevelkedett, s gyermek�vei alatt megszerette a kolostori �letet, majd iskol�inak befejezt�vel a papi hivat�st v�lasztotta. �let�t az emberis�gnek �s a gyerekek tan�t�s�ra szentelte. B�rki k�rte, mindig seg�tett. Ember szeretete, seg�t�k�szs�g�nek h�re messze f�ldre eljutott. Az emberek kezdt�k im�ikba foglalni a nev�t. 270-ben Jeruzs�lembe tart� zar�ndok�ton t�rt�ntek miatt a tenger�szek v�d�szentj�v� v�lt! Zar�ndok�tr�l visszafel�, bet�rt im�dkozni Anat�lia f�v�ros�ba, Myra v�ros�ba, ahol legend�s k�r�lm�nyek k�z�tt p�sp�kk� v�lasztott�k, mely tiszts�get 52 �vig viselte! �vek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel val� t�r�d�se miatt annyira megszerett�k, hogy nem csak p�sp�k�k, de m�g vezet�j�knek is tartottak. Vagyon�t a gyerekek �s az emberek megseg�t�s�re ford�totta. Egyszer� emberk�nt �lt a n�p k�z�tt, mik�zben tan�tott �s szeretetet hirdetett. �h�ns�g idej�n a teljes Egyh�zi vagyont a n�p �tkeztet�s�re ford�totta, ami�rt szembe ker�lt az Egyh�zzal, hal�la ut�n, ez�rt az engedetlens�g�rt egy id�re ki is tagadt�k az Egyh�zb�l! Minden este �r�kig s�t�lt a v�roska utc�in, besz�lgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. �gy t�rt�nt a legend�j�t alkot� eset is: A kolostor szomsz�ds�g�ban �l egy elszeg�nyedett nemes ember, aki �gy elnyomorodott, hogy betev� falatra is alig jutott. H�rom f�rjhez men�s el�tt �ll� l�nya azon vitatkozott egy este, hogy melyik�k adja el mag�t rabszolg�nak, hogy tudjon seg�teni a csal�don, �s hogy a m�sik f�rjhez tudjon menni. Ekkor �rt a nyitott ablak al� Mikl�s p�sp�k, �s meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, �s egy mar�k aranyat k�t�tt keszken�be, �s bedobta az ablakon. A l�nyok azt hitt�k csoda t�rt�nt. Majd egy �v m�lva ugyanebben az id�ben m�g egy keszken� aranyat dobott be a m�sodik l�nynak. Kisiettek, mert l�pteket hallottak az ablak al�l, s akkor l�tt�k, hogy egy piros ruh�s �regember siet el a s�t�tben. Harmadik �vben ezen a napon nagyon hideg volt, �s z�rva tal�lta az ablakot. Ekkor felm�szott a sziklaoldalban �p�lt h�z tetej�re, �s a nyitott t�zhely k�m�ny�n dobta be az aranyat. A legkisebb l�ny �ppen ekkor tette harisny�j�t a kandall� szer� t�zhelybe sz�radni, �s az pont bele esett. Az ismeretlen j�tev�r�l kezdt�k azt hinni, a h�bor�totta Taurus hegyr�l, mivel mindig ilyenkor t�len t�rt�ntek ezek a csod�k, hogy maga a T�l-Ap� j�n el ezekkel, az aj�nd�kokkal. Az id� folyam�n m�gis kitud�dott a titok, hogy a j�tev� maga Mikl�s p�sp�k. Ugyanis a legkisebb l�nynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykeresked� el�z�leg adom�nyozott Mikl�s p�sp�knek egy szerencs�s �zletet k�vet�en. Ezt felismerve, m�r mindenki tudta, hogy ki a titokzatos seg�t�! De kider�lt ez abb�l is, hogy december 5-�n a n�vnapja el�est�j�n a hideg id� bek�sz�nt�vel rendszeresen megaj�nd�kozta a gyerekeket mindenf�le �dess�ggel. Ez�rt az adakoz�sai�rt a n�p elnevezte "Noel Baba"-nak, ami azt jelenti " Aj�nd�koz� Apa". A kereszt�ny�ld�z�sek alatt �t is elfogt�k, �heztett�k, k�nozt�k, de kiv�gezni nem mert�k. Fogs�g�b�l v�g�l kiszabadult, hossz�, b�k�s �regkort �rt meg. A legenda szerint lelk�t (326-ban) angyalok vitt�k v�gs� nyughely�re, ahol egy tiszta forr�s eredt. Ebb�l a tiszta forr�sb�l �rad� szeretettel k�ldi legend�ja a mai gyerekekhez ut�d�t, a Mikul�st. Szent Mikl�s fenti legend�i �s a szent december 6-iki egyh�zi �nnepe kapcs�n terjedt el a 19. sz�zadban a v�rosokban, hogy a Mikul�s az ablakokba helyezett kitiszt�tott cip�kbe szaloncukrot vagy kisebb �dess�gekb�l �s d�ligy�m�lcs�kb�l �ll� piros csomagot tesz december 6-�n. Szem�lyesen is lehet tal�lkozni a Mikul�ssal. Ekkor a d�szes piros ruh�s, nagy feh�r szak�ll� p�sp�k�t fekete krampuszok (val�j�ban �rd�g�k) k�s�rik, �s a rossz gyerekeket ijesztgetik, virg�ccsal fenyegetik vagy finoman meg is vessz�zik. A n�met ter�leteken Mikul�s megfelel�je a Nikolaus. Nem �sszet�vesztend� a kar�csonykor a J�zuska (Christkind) helyett aj�nd�kot hoz� Weihnachtsmannal. A protest�ns (evang�likus) gyerekek nem december 6.-�n v�rj�k Nikolaust, hanem saj�t "Pelzetm�rtel" n�ven ismert aj�nd�koz�jukat Szent M�rton napj�n, azaz november 11-�n. Angolsz�sz ter�leteken (f�leg az Amerikai Egyes�lt �llamokban) Santa Claus n�ven kar�csonyi aj�nd�khoz� alakk� v�lt Mikul�s, �s t�rt�nete szerint az �szaki-sarkon lakik. A gyerekek kar�csony el�tt levelet k�ldenek neki k�v�ns�gaikkal. A globaliz�lt (Mikul�s/T�lap�/Kar�csony ap�) Santa Claus a kilenc rep�l� r�nszarvas �ltal vontatott sz�nj�val december 25-�n egy �jszaka alatt k�rbej�rja a F�ldet, �s a kandall�ra tett zoknikba, harisny�kba apr� aj�nd�kokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel �s s�tem�nnyel v�rj�k. Skandin�vi�ban a sarkk�r�n t�li vid�kekhez, hagyom�nyosan Lappf�ldh�z k�tik alakj�t. A finn Mikul�st Joulupukkinak h�vj�k. A 20. sz�zadban a Szovjetuni�ban Gyed Moroz, azaz Fagy Ap� szor�totta h�tt�rbe Szent Mikl�st, Moszkva �s Oroszorsz�g v�d�szentj�t. Gyed Moroz �j�v napj�n hozott aj�nd�kokat. A mai gyermekeknek mes�lt legenda szerint a Lappf�ld�n �l� Mikul�s ap� felszersz�mozza r�nszarvasait, amik sebes v�gt�val felrep�tik az aj�nd�kokkal roskad�sig megrakott sz�nk�j�t a felh�k k�z�, hogy minden gyerekhez id�ben eljussanak a v�rva v�rt aj�nd�kok. 1939-ben Bob May meg�rta Rudolf, a piros orr� r�nszarvas t�rt�net�t. Az�ta Mikul�s ap� sz�nh�z� r�nszarvasai Rudolf, F�rge, S�rmos, Talpas, Kerge, Cs�mp�s, Torkos, B�tor �s Sz�lv�sz. A Mikul�s-�nnep id�vel egyre ink�bb szekulariz�l�dott, elszakadt Szent Mikl�s alakj�t�l, a t�megkult�ra �talak�totta a kereszt�ny legend�t �s az �nnep elvil�giasodott, �s el�zletiesedett. �gyes marketingesek megsz�ntett�k a Mikul�s �vk�zi mor�lis felel�ss�get hangs�lyoz�, b�r�i szerep�t, elt�ntett�k mell�le a b�ntet�st szimboliz�l� krampuszokat. Az �dess�g- �s j�t�kipar mellett ma m�r eg�sz sor term�k haszn�lja alakj�t rekl�mfigurak�nt. Angolsz�sz hat�sra az eur�pai kontinens v�rosaiban is elszaporodtak kar�csony el�tt az utcai Mikul�s "�gyn�k�k". T�vhit, hogy a Mikul�s k�v�rk�s, j�kedv�, piros ruh�s megjelen�s�t a Coca-Cola tal�lta volna ki 1931-ben. Egy kor�bbi magyar gyermekk�nyv (1928) hasonl� megjelen�ssel �br�zolta a Mikul�st, �gy ez a feltev�s nem �llja meg a hely�t. A �d�t�ital-gy�rt� c�g term�kein ma m�r hol akrobatikusan ugr�ndozik, hol jovi�lis k�v�r szak�llas �reg�rk�nt �ld�g�l, a rekl�mfilmekben pedig n�ha eg�sz csapatokban vonulnak a Mikul�sok. A Mikul�ssal kapcsolatos elk�pzel�sek is megv�ltoztak a globaliz�ci� hat�s�ra: m�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a Mikul�s a mennyben �lt, a gyerekeket az �gb�l figyelte, seg�t�i pedig man�k, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikul�sa a Lappf�ld�n vagy az �szaki-sarkon �l, sz�nj�t r�nszarvasok h�zz�k. A Mikul�s vagy T�lap� n�v hallat�n mindenkinek egy piros ruh�s, �sz szak�ll�, k�v�rk�s, j�s�gos ap�ka jut az esz�be. � az, akit boldog tekintet� gyerekek v�rnak �h�tattal, rajong�ssal, tele izgalommal. Szeretet, ugyanakkor n�mi f�lelem olvashat� ki a pici gyerekek szem�b�l, amikor megl�tj�k ezt a tekint�lyt sug�rz�, m�gis csupa sz�v embert, aki sz�mukra nem m�s, mint egy csoda, egy igazi legenda. A Mikul�s, akit Szent Mikl�sk�nt is ismer�nk, egy kis-�zsiai, Patara nev� v�rosk�ban sz�letett Krisztus ut�n 245-ben, gazdag csal�d gyermekek�nt. A csod�k m�r akkor v�gig k�s�rt�k az �let�t, b�r err�l sokan nem tudnak. Alig kezdte el az iskol�t, amikor hatalmas j�rv�ny puszt�tott arrafel�, s az �rv�n maradt kisfi� a bus�s �r�ks�ggel Patara v�ros�ba k�lt�z�tt nagyb�tyj�hoz, egy ottani �rsekhez, a v�ros kolostor�ba. Az itt t�lt�tt �vek alatt megszerette a papi hivat�st, �s �let�t az embereknek, a gyerekek tan�t�s�nak szentelte. Seg�t�k�szs�ge �s emberszeretete tette h�ress� messze f�ld�n. Egy Jeruzs�lembe tart� zar�ndok�t alkalm�val bet�rt im�dkozni Anat�lia f�v�ros�ba, Myra v�ros�ba, ahol k�l�n�s k�r�lm�nyek k�z�tt p�sp�kk� szentelt�k, mely tiszts�get 52 �ven �t viselte. Vagyon�t az emberek �s a gyerekek megseg�t�s�re ford�totta. Amikor �h�ns�g t�rt ki, a teljes egyh�zi vagyont a szeg�nyek �tkeztet�s�re ford�totta, ami�rt az egyh�z engedetlens�g�rt egy id�re ki is tagadta. Az est�ket azzal t�lt�tte, hogy �r�kon �t a v�ros kis utc�in s�t�lgatott, �s besz�lgetett az emberekkel. �gy figyelt fel egy elszeg�nyedett nemes emberre, akinek m�r �lelemre sem futotta. H�rom l�nya k�z�l egyik�knek, hogy megmentse a csal�dot, el kellett volna adnia mag�t rabszolg�nak. Err�l folyt a vita k�zt�k, amikor Szent Mikl�s az ablakuk al� �rve meghallotta besz�lget�s�ket, visszasietett a templomba, majd egy mar�k aranyat k�t�tt egy kend�be, �s bedobta az ablakukon. A l�nyok azt hitt�k, csoda t�rt�nt. Majd egy �v m�lva ezt �jra megism�telte, de ez�ttal a l�nyok a l�ptek zaj�ra kisiettek, �s annyit siker�lt �szrevenni�k, hogy egy piros ruh�s alak t�volodik sietve a h�es�sben. A harmadik �ven nagyon hideg volt az id�, az ablak teh�t z�rva volt. Nem tudott m�s megold�st, felm�szott a sziklaoldalba �p�tett h�z tetej�re, �s a k�m�nyen dobta be a keszken�be k�t�tt aranyat. A kisebbik l�ny �ppen akkor tette a harisny�j�t oda sz�radni, �s az arany pontosan a harisny�ba esett. J� ideig valamif�le csod�nak v�lt�k az �venk�nt megism�tl�d� esem�nyt, de a harmadik �ven a mar�k arany k�z�tt volt egy olyan egyedi �rme, amit egy keresked� aj�nd�kozott Mikl�s p�sp�knek, teh�t m�s� nem lehetett. Ett�l kezdve mindenki tudta, ki a titokzatos seg�t�. Valamint minden �vben, a hideg id� be�llt�val, december 5-�n, n�vnapja el�est�j�n �dess�ggel aj�nd�kozta meg a gyerekeket, ami�rt a n�p Noel Baba n�ven kezdte emlegetni, ami annyit tesz, Aj�nd�koz� Apa. Innen ered a szok�s, hogy december 5-e est�j�n aj�nd�k rem�ny�ben csizm�t, zoknit tesz�nk az ablakba vagy a kandall� fel�. S amivel m�g az �vek sor�n kieg�sz�lt a legenda, a Mikul�s soha nem egyed�l j�r. R�nszarvasok h�zta sz�non k�zlekedik, �s seg�t�i a Krampuszok. R�juk az�rt van sz�ks�ge, mert �k hozz�k a virg�csot a rossz gyerekeknek. A Krampuszok kicsi, �rd�g form�j� emberk�k, v�r�s vagy fekete sz�nben, fej�k�n kicsi szarvakkal. Szent Mikl�s hossz�, b�k�s �regkort �lt meg. A legenda szerint lelk�t az angyalok vitt�k v�gs� nyughely�re, ahol egy tiszta forr�s is eredt.

A Mikul�st m�s-m�s orsz�gban m�sk�pp nevezik.

�me n�h�ny elnevez�s �rdekess�gk�nt: Amerik�ban �s Kanad�ban: Santa Claus Angli�ban: Father Christmas Braz�li�ban �s Peruban: Papa Noel D�ni�ban: Sinter Klaas Finnorsz�gban: Joulu Pukki Franciaorsz�gban: Pere Noel Hollandi�ban: Kerstman Jap�nban: Jizo K�n�ban: Shengdan Laoren Magyarorsz�gon: Mikul�s, T�lap� Marokk�ban: Black Peter N�metorsz�gban: Christindl Norv�gi�ban: Julenissen Olaszorsz�gban: Befana vagy Babbo Natale Oroszorsz�gban: Gyed Moroz Spanyolorsz�gban: Papa Noel Sv�dorsz�gban: Jultomten

Szent Kar�csony �nnep�n N�z�reti J�zus Krisztus   sz�let�s�re eml�kez�nk. J�zus a tan�t�sok szerint Isten fia volt, aki emberr� lett, hogy megmentse a vil�got, azaz a b�neib�l megv�ltsa �s megszabad�tsa az eg�sz emberis�get. Neve, vagyis a „Krisztus” sz� a g�r�g Chrisztosz f�n�vb�l sz�rmazik, ami a h�ber Mosiah, azaz Messi�s sz� ford�t�sa (�h�berr�l �g�r�gre). Jelent�se: F�lkent. Ebb�l sz�letett a g�r�g chrisztianosz, illetve a latin Christianus kifejez�s, amelyek jelent�se „Krisztus-k�vet�”, „krisztusi”. J�zus a galileai N�z�ret v�ros�ban �lte gyermekkor�t, b�r sz�let�si helysz�ne Betlehem v�rosa volt. Betlehembe egy n�psz�ml�l�si rendelet miatt kellett ell�togatnia a D�vid nemzetts�g�be tartoz� csal�dnak, �s ezen �t sor�n sz�letett meg a kis J�zus. Mivel sz�ll�suk nem volt, �gy egy egyszer� j�sz�lba fektett�k az �jsz�l�ttet. Itt kereste fel �ket a h�rom napkeleti b�lcs, akiket szok�s h�rom kir�lyokk�nt is emlegetni: G�sp�r, Menyh�rt, Boldizs�r. (Kil�t�ket ma is hom�ly fedi, de a t�rt�n�szek azt val�sz�n�s�tik, hogy vagy perzsa, esetleg babiloni f�papok, vagy arab el�kel�s�gek lehettek. Uralkod�i mivoltuk k�rd�ses.) J�zus csal�dja N�z�ret v�ros�ban �lte mindennapjait. Krisztus apja J�zsef �csk�nt dolgozott, anyj�t M�ri�nak h�vt�k.

A Biblia szerint a gyermek a Szent L�lekt�l sz�letett, �gy M�ria sz�zk�nt esett teherbe. J�zus ifj� �veiben apja mellett dolgozott �csk�nt. T�rt�nelmi megjelen�se Kr.u. 27-re tehet�, amikort�l megkezdte "k�ldet�s�t" azaz tanai terjeszt�s�t. J�zus eg�sz bibliai "munk�ss�ga" teh�t alig 5-6 esztend�t �lel fel 27 �s 33 k�z�tt. Kor�bbi �letszakasz�r�l alig-alig vannak ismereteink. J�zus t�rt�net�t az evang�liumok (jelent�se: �r�mh�r) �rizt�k meg, m�gpedig M�t�, M�rk, Luk�cs �s J�nos evang�liuma.
Tan�t�sainak l�nyege a szeretet Isten �s embert�rsaink ir�nt. Ostorozta a vagyonszerz�st, a kapzsis�got, a gy�l�letet, az er�szakot, a bossz�t, hiszen megbocs�t�s n�lk�l nincs szeretet. �let�vel, f�ldi t�nyked�s�vel is p�ld�t mutatott, megtestes�tette, tapasztalhat�v� tette azt az �letet �s azt a magatart�st, melyet Isten k�vetelt az emberekt�l. Tanait legteljesebben a Genez�reti tavat �vez� hegyek egyik�n, Kafarnaum k�zel�ben, k�r�lbel�l �tezer ember el�tt mondta el. Sz�noklata "Hegyi besz�d" n�ven, M�t� evang�lium�ban maradt fenn. Mik�zben J�zus csod�kat tett (pl.: a v�z borr� v�ltoztat�sa, egy vihar lecsendes�t�se, keny�r szapor�t�s, v�zen j�r�s) �s sok embert meggy�gy�tott (lepr�sok, b�n�k, vakok) illetve felt�masztott (L�z�r felt�maszt�sa J�nos evang�lium�ban), nev�t megismerte az eg�sz provincia. Amerre j�rt, t�megek k�s�rt�k. Azonban „n�pszer�s�ge” s�rtette mind a zsid� f�papok mind a ter�letet birtokl� r�maiak �rdekeit, �gy v�g�l Pil�tus �t�lete alapj�n Kr.u. 33 �prilis 3-�n, d�lut�n 3 �rakor a jeruzs�lemi Golgota hegy�n keresztre fesz�tett�k. J�zus meghalt, s�rba helyezt�k, de a hal�l�t k�vet� harmadik napon felt�madt. Tan�tv�nyai �s k�vet�i azonban neki�lltak, hogy le�rj�k tan�t�sait, �gy Kr.u. 41 �s 98 k�zt megsz�letett a Biblia (az �jsz�vets�gi r�sz). /A kereszt�nys�g kialakul�s�nak t�rt�net�r�l b�vebb �r�sunk: itt tal�lhat�!/
A kereszt�nys�g sok�ig csup�n m�sodik legnagyobb �nnep�t minden �v december 25-�n tartj�k vil�gszerte. (A k�z�pkorban �s a kora �jkorban is a h�sv�t nagyobb �nnepnek sz�m�tott.) T�rt�nelmileg ma m�r tudjuk, hogy Krisztus val�sz�n�leg nem december 25-�n sz�letett, csup�n a IV. sz�zadban (325 �s 350 k�zti �vekben) az �skereszt�ny vezet�k h�tt�rbe akart�k szor�tani R�ma addigi legnagyobb �nnep�t a pog�ny „legy�zhetetlen nap sz�let�s�t” �s �gy sz�nd�kosan erre a napra tett�k a megv�lt� sz�let�s�nek napj�t. I. Gyula p�pa 350-ben hivatalosan is a Megv�lt� sz�let�snapj�v� nyilv�n�totta december 25-�t. (A r�mai almanach szerint m�r 336-ban meg�nnepelt�k a kar�csonyt a birodalom f�v�ros�ban.)
A kar�csonyfa �ll�t�s szok�sa
A kar�csonyfa �ll�t�s szok�sa nem k�t�dik a kereszt�nys�ghez, eredete csup�n a 15-16. sz�zadra ny�lik vissza. A 16. sz�zadban a reform�ci� �j tartalommal t�lt�tte meg a kar�csony �nnep�t. Az addigi templomi liturgia kezdett bek�lt�zni a h�zakba. Az emberek a Biblia otthoni forgat�sa r�v�n a vall�sos �nnepeket �s szertart�sokat elkezdt�k otthon is �nnepelni. Kialakult sok kar�csonyi szok�s, p�ld�ul a kar�csonyfa-�ll�t�s is. Ennek h�tter�ben egy k�z�pkori skandin�v (�s germ�n) szok�s �llt, mely szerint egy-egy fiatal fa kiv�g�sa az ifj� �let fel�ldoz�s�t jelk�pezte. A pog�ny – kereszt�nys�ghez nem k�t�d� – r�tust a 16. sz�zadt�l J�zusra is vonatkoztatni kezdt�k, hiszen � is fiatalon �ldozta fel �let�t. Mai tud�sunk szerint a legels� kar�csonyf�kat Skandin�vi�ban, azon bel�l Sv�dorsz�gban kezdt�k �ll�tani, majd k�s�bb a szok�s a harminc�ves h�bor� (1618-1648) idej�n eljutott a n�pesebb N�metorsz�gba is. A szok�s nagyon gyorsan terjedt szerte Eur�p�ban: a 18. sz�zadra m�r eg�sz N�metorsz�gban, a 19. sz�zadra Ausztri�ban, Franciaorsz�gban, illetve a kiv�ndorl�k r�v�n az �jvil�gban is elterjedt az �si skandin�v r�tus.
Az els� feljegyz�s kar�csonyf�r�l Sebastian Brant n�met �r�t�l sz�rmazik, Strasbourgb�l a 15. sz�zad v�g�n (1490). Ekkoriban alm�val, osty�val d�sz�tett�k. A gyerty�s kar�csonyf�t els�k�nt 1660-as �vekre eml�kezve Lisolette pfalzi gr�fn� eml�tette 1708-ban �rt level�ben. B�csben az els� kar�csonyf�t a Berlinb�l �ttelep�lt Arnstein bank�rcsal�d h�z�ban �ll�tott�k 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy m�g a titkosrend�rs�g is jelent�st k�sz�tett r�la. A kar�csonyfa-�ll�t�s szok�sa Magyarorsz�gon a 19. sz�zad m�sodik fel�ben jelent meg, kezdetben f�leg a n�met ajk� v�rosi lakoss�g k�r�ben. Az els� „magyar” kar�csonyf�t val�sz�n�leg Brunszvik Ter�z �ll�totta Asz�don, 1824-ben. A magyar sz�pirodalomban a kar�csonyfa els� eml�t�se 1854-b�l, J�kai M�r A koldusgyermek c�m�, kar�csonyi t�rgy� elbesz�l�s�b�l van. A magyar hagyom�ny szerint a f�t december 24-�n �ll�tj�k, �s v�zkeresztig (janu�r 6.) �ll.
A kar�csonyf�kat kezdetben �dess�gekkel �s gy�m�lcs�kkel d�sz�tett�k fel, k�s�bb – a 20. sz�zadban - kezdett kibontakozni az �vegd�szek megjelen�se. A kar�csony meg�nnepl�se egyre ink�bb kezdett szok�ss� v�lni a nem vall�sos csal�dok k�r�ben is, a szeretet, a b�ke �nnepek�nt, a vall�sos kereszt�nyi r�tusok egy r�sz�t �tv�ve. Napjainkban, az eur�pai kereszt�ny kult�rk�rben a kar�csony n�pszer� �s sokakat �rint� �nnepp� v�lt, amely mindenki sz�m�ra m�s-m�s jelent�st hordoz.
A szent mise, a b�jt, az �nnepi �telek �s az aj�nd�koz�s
Magyarorsz�gon a katolikus kereszt�nyek sz�m�ra J�zus sz�let�snapj�nak f�nypontja a kar�csonyi mis�n val� r�szv�tel (24-�n �jf�lkor vagy 25-�n napk�zben). December 24-�n hagyom�nyosan a csal�dok b�jt�lnek (kar�csony b�jtje), �s csak este fogyasztj�k el a b�jti vacsor�t. Ez eredetileg alma, di�, m�z �s fokhagyma, majd vajas bableves h�s n�lk�l (b�jt�s bableves), v�g�l m�kos guba volt, de �jabban kialakult hogy hal, illetve t�lt�tt k�poszta ker�l ilyenkor az asztalra. December 25-�n k�vetkezik a kar�csonyi eb�d vagy kar�csonyi vacsora. A csal�d, esetleg a nagyobb rokons�g ilyenkor �sszegy�lik, hogy egy�tt fogyassza el a kar�csonyi �teleket. A magyarokn�l a benns�s�ges csal�di egy�ttl�t �ltal�ban 24-e est�je (szenteste), m�g a nyugat-eur�pai orsz�gokban t�bbnyire 25-e.
R�gebben a betlehemez�s a legismertebb �s legelterjedtebb kar�csonyi szok�sok k�z� tartozott, amely egy t�bb szerepl�s dramatiz�lt j�t�k volt �s az eg�sz orsz�gban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolj�k. A falusi betlehemez�s legfontosabb eleme a betlehemi p�sztorok p�rbesz�des, �nekes j�t�ka volt. A dramatiz�lt j�t�k f� eleme a Kisj�zust im�d� h�rom p�sztorr�l sz�l� bibliai t�rt�netre, k�zt�k a nagyothall� �reg p�sztor tr�f�s p�rbesz�d�re �p�lt. A betlehemez�s f� kell�ke egy templom alak� betlehem volt, amelyben a Szent Csal�d volt l�that�. A p�sztorj�t�k szerepl�i voltak a kistemplomot viv� k�t angyal, a h�rom p�sztor, illetve a szatm�ri orsz�gr�szben �ket kieg�sz�tette a husz�r �s a bety�r alakja.
A nem vall�sos, de kereszt�ny kult�rk�rbe tartoz�k sz�m�ra a kar�csony �ltal�ban a szeretetet, a csal�di egy�ttl�tet jelk�pezi. Kar�csonykor elterjedt szok�ss� v�lt megaj�nd�kozni szeretteinket. Az �zletek �s �ruh�zak a szentest�t megel�z� hetekben igyekeznek kihaszn�lni az aj�nd�koz�s szok�s�t �s rekl�md�mpinggel pr�b�lj�k bev�tel�ket t�bbsz�r�zni – ezzel sokszor puszt�n fogyaszt�si l�zz� torz�tva az �nnep hagyom�nyos �s val�di l�nyeg�t.

A n�pi kalend�rium szerint szilveszter �s az �j �v els� napja szorosan �sszef�gg, ez�rt a k�t nap szok�sai, hiedelmei gyakran azonosak. �gy tarj�k, e k�t napnak d�nt� szerepe van abban, milyen lesz a k�vetkez� �v�nk. A szok�sok, babon�k a csal�d, a gazdas�g, a h�ztart�s k�r�l forognak. A szilveszter �jf�li zajkelt�snek (kong�z�snak, perg�z�snek) t�bb c�lja is van: egyr�szt el�zi a rossz szellemeket, m�sr�szt fel�breszti az embereket, hogy az �j �vben szorgalmasan dolgozzanak, harmadr�szt a j�sz�got is felveri, �s arra k�szteti, hogy a m�sik oldal�ra forduljon, ami biztos�tja az �llatok j� eg�szs�g�t �s a b� szaporulatot.
 Szent Szilveszter p�pa (IV. sz�zad) �nnepe, gyakorlatilag az �j�v vig�li�ja (el�est�je). A szilveszteri szok�sok k�z�s c�lja, a k�vetkez� esztend�re eg�szs�get, b�s�get, szerencs�t, boldogs�got var�zsolni. K�l�n�sen fontos szerepet kapnak az e naphoz k�t�d� zajkelt� szok�sok melyek c�lja az �rt�, ront� er�k t�vol tart�sa a h�zt�l. Eszk�zei igen v�ltozatosak, karik�s ostor, duda, cseng�, kolomp. Ismert szok�s volt vid�ken a ny�jford�t�s is, a c�l az volt, hogy az �llatok fel�bredjenek �s a m�sik oldalukra fek�djenek, �gy gondolt�k szaporas�gukat biztos�tani. Erd�lyben szok�s az ��v kiharangoz�sa, �s az �j esztend� �nekkel k�sz�nt�se. Ezeknek a zajos mulatoz�soknak a v�rosi megfelel�i a szilveszteri trombit�l�s �s sajnos a pet�rdadob�l�s is.
 Az �v utols�, �s a k�vetkez� �v els� napj�n csupa j� dologgal kell k�rbevenni magunkat, mert ami ekkor t�rt�nik, az lesz eg�sz �vben. Ker�lni kell a veszeked�st, tilos mosni, teregetni, takar�tani, varrni, mert ez szerencs�tlens�get hoz a h�zra, viszont lefek�dni se nagyon szabad, mert akkor eg�sz �vben az �gyat nyomjuk. Az eg�szs�g meg�v�sa �rdek�ben szok�s volt kora reggel friss v�zben mosakodni, s�t, a hat�st fokozand�, egyes vid�keken m�g piros alm�t is tettek a mosd�v�zbe. Tilos k�lcs�nk�rni vagy –adni, mert akkor eg�sz �vben csak kimegy minden a h�zb�l. A k�zismert �tkez�si szok�sok is a szerencse, gazdags�g k�r�l forognak: a napot lencs�vel kell kezdeni, hogy sok p�nz�nk legyen, a m�kot viszont ker�lni kell, mert az bolh�t hoz a h�zba. Diszn�h�st (annak is f�l�t, fark�t, cs�lk�t) kell enni, mert a diszn� el�t�rja a szerencs�t, m�g a sz�rnyas kikaparja vagy elrep�ti. A hallal �ltal�ban el�szik a szerencse, kiv�ve a foly�k ment�n �l�kn�l, mert ott „ah�ny pikkely, annyi p�nz”. A gazdags�got sokf�le r�tes ny�jt�s�val is lehet fokozni.
 A janu�r 1-i �vkezd�s a Gergely-f�le napt�rreform ut�n v�lt �ltal�noss�. Az �j �v els� napj�hoz sz�mos hiedelem, babona k�t�dik, mert ennek a napnak a lefoly�s�b�l k�vetkeztettek az eg�sz �vre. �gy p�d�ul semmit sem szabad ezen a napon kiadni a h�zb�l, mert akkor eg�sz �vben minden kimegy onnan. Igyekeztek tart�zkodni a veszeked�st�l, h�zi visz�lykod�st�l. N�i munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az �llatokat sem fogt�k be �j�vkor. Azt tartott�k, ha �j�v napja reggel�n az els� l�togat� f�rfi, az szerencs�t hoz, ha n�, az szerencs�tlens�get. Szok�s volt kora reggel friss v�zben mosakodni, hogy eg�szs�gesek maradjanak. Aki reggel a k�tr�l els�nek mert vizet, �gy mondt�k, elvitte az aranyvizet, eg�sz �vben szerencs�s lesz. Egyes vid�keken a mosd�v�zbe egy piros alm�t is tettek, ami szint�n az eg�szs�g jelk�pe. Bizonyos t�pl�lkoz�si tilamak is kapcsol�dnak ehhez a naphoz. Baromfit nem lehetett enni, mert a ty�k elkaparja a szerencs�t, ellenben aj�nlatos volt a malach�s fogyaszt�sa, mert az kit�rja a szerencs�t. A szemes term�nyeket is aj�nlatos enni- babot, lencs�t -, mert akkor sok p�nz�k lesz a h�ziaknak. Sok vid�ken r�test s�t�ttek szint�n az anal�gia jegy�ben (hossz�ra ny�lik az �let, mint a r�test�szta. ) Sz�p hagyom�ny �j�v napj�n, hogy fi�gyerekek �s leg�nyek h�zr�l-h�zra j�rva verses j�k�v�ns�gokat mondanak a h�ziaknak, akik cser�be megvend�gelik �ket. Egyes falvakban az �j�vk�sz�nt�k a port�kon gabonamagvakat sz�rnak sz�t, hogy b� term�s legyen. Ezeket a magokat azt�n a ty�koknak adt�k a h�ziak, hogy sokat tojjanak. A hajnali id�j�r�sb�l az eg�sz �vre j�soltak, ha sz�p id� volt, mez�gazdas�gi szempontb�l j� lesz az esztend�, ha csillagos az �g, r�vid lesz a t�l. Az sem mindegy, �j�v napj�n ki az els� l�togat�: a f�rfi szerencs�t, a n� szerencs�tlens�get hoz. A biztons�g kedv��rt �gy a n�knek aznap tilos elhagyni a h�zat.
Andr�s �s Luca napja ut�n a l�nyoknak m�g az �v els� napj�n van lehet�s�g�k kider�teni, f�rjhez mennek-e hamarosan, �s ha igen, kihez. Egyes helyeken a kocsonya elfogyaszt�sa ut�n a l�nyok mindegyike kiv�laszt egy csontot, kiteszi az udvarra, �s aki�t a kutya elviszi az �jszaka, az m�g abban az esztend�ben f�rjhez megy. (K�rd�s persze, hogyan ellen�rzik, hogy t�nyleg a kutya vitte-e el?!) A konkr�t f�rj kider�t�s�nek egyik m�dszere most is a f�rfineveket rejt� gomb�cok f�z�se. A m�sik: amilyen nev� f�rfit megl�t a l�ny �j�v reggel�n, �gy fogj�k h�vni a f�rj�t.
Van dolgunk e k�t napban el�g! Legyen nagyon boldog, szerencs�s az �j esztend�!